1.évad 1.rész: Irány Barcelóna!

Sziasztok!:) Megérkezett az első rész, ami remélem tetszik!^^ Nagy fordulat történik benne, tehát eddig csak félrevezettelek titeket!:D

Mikor felébredtem apámat pillantottam meg a hálószobámban, amint éppen matat a fiókomba.

-Mit csinálsz apa?-a hangomban fel lehetett fedezni azt, hogy épp most keltem fel, édes-édes álmomból.

-Mi?? Mi?? Á, csak pakolgattam!-kezdte el rakosgatni ide-oda a bizsujaimat. Nem szeretem mikor ilyen.

-Apa, kérlek mondd, álmos vagyok!-jött elő belőlem a hisztis kislány.

-Pedig mindjárt kelni kell!-terelte el teljesen a témát. Apa agyában egy cseppnyi logikus gondolkodás hamuját, nem lehet felfedezni. Reggel félhétkor nem bírom megérteni, minek kell köntörfalazni. Nem gondolná, hogy az immáron tizenkilenc éves lányának kellene a pihenés, a fejlődő szervezetének..és..Állj! Eltértem egy kicsit a tárgytól, de nézzétek el nekem, szörnyen álmos vagyok. Nem akarok nektek felvilágosító órát tartani, csakhát ilyen vagyok nyűgösen.

-Papa! Kérlek mondd, mert tudod milyen vagyok nyűgösen!

-Igen hát nem a legjobb!-mosolygott kínosan.-Csak ezt akartam eldugni a fiókodba, de hát, olyan vagy mint amilyen édesanyád volt,minden aprócska kis mozzanatra felébresz!-a kínos mosolygásából egy másodperc alatt, őszinte lett. Odaadott nekem egy kis vörös dobozkát, majd ahogy azt kell, felnyitottam. Egy ezüst nyaklánc volt benne, melyre a nevem kezdőbetűje volt ráírva. Az én gúnyos arckifejezésemből is egy pillanat alatt őszinte mosolygás vált.-Csak egy kis apróság a szülinapodra, bíztató ajándék az első napra, és egy nyár végi meglepetés!-poénkodott volna. Egyik gyerek sem díjazza azt, ha az apukája "poénos" akar lenni. A szülőknek mást jelent a vicces mint nekünk, de ez így van rendjén.

-Köszönöm apa! Nagyon tetszik!-mosolyogtam majd felpattantam az ágyból és átöleltem apát.
-Ééés...ennyi!-mondta a rendezőnk, Sergio Mejia.
-Ügyes voltál kicsim. Bár ez már megszokott!-invitált karjai közé a barátom, Jorge. Igen az a Jorge. Jorge Blanco, bár a kissebbek csak úgy ismerik mint León a Violettából.

-Köszönöm szerelmem!-ülltem bele az ölébe. Mostanában ez a mániám.

-Oké gyerekek! Kivételesen ma ezt az egy jelenetet vettük fel, holnap pedig mindannyian legyetek pontosan nyolcra a reptéren. Egy hétig maradunk Barcelónába, bár ezt már tudjátok. Ha valaki akár egy percet is késik itthagyom! Gondolok most főként a mi szeretett Blanconkra!-bökött a barátom felé aki felháborodottan felnevetett.-Ennyit mára. Adíos!-vetett véget a forgatásnak Sergió.

-Átöltözöm aztán mehetünk!-adtam egy csókot Jorgenak majd az öltözőm felé vettem az irányt, azaz nem csak az enyém hanem Mercedesé is. A lány pont bent is volt a helységbe.

-Chiao Mechíta!
-Hali Tinita! Vége is van?

-Vége! De neked mi a bajod?

-Xabiani. Mi lesz ha már nem lesz benne a sorozatba, és felkérik egy szerepre amire el kell utaznia, szakít velem, összejön egy másik sokkal csinosabb és szebb lánnyal, összeházasodnak, gyerekük születik...

-Mechi! Állj!-nevettem fel a Mercedes értelmetlen aggódásán-Ez nem fog megtörténni! És egyébként is, addig amíg Xabi eltűnik a sorozatból rengeteg idő van. Nem szabad a jövőn aggódnod!

-Igazad van-mosolyodott el-,mint mindig! Köszönöm, hogy itt vagy velem!-ölelgetett agyon.

-Megfojtassz Lambre!-nevettem majd kacagva elengedett.

@mechisoy: Mert, ahogy egyszer mondtam egy felvételen is: "Őt nem érdekli, ha sürget az idő, mert ha látja, hogy szomorú vagyok, meghallgat és megmosolyogtat!" @tinitastoessel

Miután fel is öltöztem, kimentem az öltözőből, majd a várakozó barátomat pillantottam meg. Jorge nem a legtürelmesebb személy, rühell akárkire is várni, de nekem így tökéletes.
-Na végre, Tini! Azt hittem sose jöttök ki abból a fránya öltözőből!-próbált Jorge komoly lenni, de neki se ment.
-Na, Tinuval okosan Blanco!-védett be szőke barátnőm.
-Menjünk!-kulcsoltam össze a kezem Jorge-éval

a barátnőm pedig mellettem jött.  Amint kiléptünk a Stúdio-ból riporterek és újságírók sokassága tárult elénk. Mindenki engem és Jorget akart meginterjúvolni, ami miatt elvesztettem szem elől Mercedest.
-Mióta vagytok együtt? Stephie tényleg öngyilkos lett a szakítás miatt? Peter nem akar bosszút állni ami miatt újra kapcsolatban vagy, ráadádul Jorge Blancoval?-rendben. Értem, hogy ezzel jár a hírnév, de ez már durva. Honann vesznek ilyeneket? Stephie egyátalán nem lett öngyilkos, Peter pedig miért állna bosszút? A tömegben megpillantottuk Sergiót aki intett nekünk, hogy ne válaszoljunk senmire, csak menjünk. Így is tettünk. Jorge megfogta a kezem, majd elkezdtünk gázolni előre. Amikor az autóhoz értünk megpillantottuk Mechit, így megvártuk míg ő is átgázol a tömegen, viszont ez neki is nehezen ment, mivel már a szőkeséget is kérdésekkel bombázták. Mikor ő is szinte beesett a kocsi ajtaján Jorge padlóig nyomta a gázt. Mechit kiraktuk Xabi házánál, én pedig úgy döntöttem az estét Jorge-éknál töltöm. Igen, ma sajnos nem Jorge külön házába, mivel ott festenek.
-Jó estét!-léptünk be a házba.
-Hellósztok!-köszönt Jorge is.
-Sziasztok!-köszönt kedvesen Jorge anyja és apja. Igázándiból én nagyon kedvelem őket. Mások már rég felháborodtak volna, hogy csak így dobja a a barátnőjét akivel már három éve együtt van, egy tizenkilenc éves lány miatt. De Jorge szülei mások. Nagyon aranyosak, és hálás vagyok, hogy nem ellenzik a kapcsolatunkat.
Felmentünk Jorge szobájába ahol egyből kidőltem.
-Szörnyen fáradt vagyok-motyogtam nyűgösen.-,még szerencse, hogy itt a bőröndöm, és reggel nem kell hazaszaladgálni érte.
-De nyűgös valaki!-bújt be mellém Yoyi.
-Eléggé.-nevettem, majd Jorge az ajkaimra tapadt, mikor épp megcsörrent a mobilja.
-Mi az már Ruggero!?-kiabált bele a telefonba Jorge.
-Neked is szia barátom! Sajnálom, ha megszakítottam egy intim Jortini pillanatot, de légyszi gyertek át!-mivel ki volt hangosítva a készülék, hallottam mindent.
-Már csak az kéne Pasquarelli-kiabáltam a telefonba.-,hulla vagyok!
-De minek akarod, ennyire, hogy átmenjünk?
-Candenak kéne egy kis segítség. Azaz ebben csak Stoessel tud segíteni!
-Megyünk!-mondtam, majd leraktam.
-Tini.. én meghalok a fáradságba!
-Ne nyafogj, Blanco! Hív a kötelesség! Mert ha Arielnek, vagy akármelyik csajszimnak segítség kell akár hajnali ötkor, akár este tizenegykor én megyek!-próbáltam komoly arcot vágni, de nem ment.
-Ne erőlködj, kicsim. Nem megy a komolyság!-kacsintott. Felvettük a cipőnket, beülltünk a kocsiba, s Ruggelaria háza felé vettük az irányt. Amikor odaértünk Rugge felvezetett a hálóba ahol szörnyen nagy kupi volt! Mindenhol Candelaria ruhái voltak.
-Ahj Tina! Rád van szükségem!-borult a karjaimba.
-Mi történt itt?-nevettem.
-Nem tudom mit tegyek be, a Barcelónia-i forgatásra!
-Ez a nagy baj?-kacagtam még mindig.-A legjobbhoz fordultál drágám!
-Na segíts!-húzott a szekrényhez, majd a fiúkat kiküldtük, és nagy nehezen bepakoltuk amit kell. Mivel Candenak RENGETEG ruhája van, így elég nehéz csak párat kiválasztani. Lementünk, majd a konyha felől hallottunk nagy csörömpöléseket így odavettük az irányt.
-Pont jókor!-mosolygott Jorge, majd elénkraktak kis dinnye darabokat, amik szív formájúra voltak vágva, valamint egy egy turmixot.
-Haha, de édesek vagytok!-mosolygott meglepődötten Cande.
-Most mit vagytok így meglepődve? Hisz a spanommal mindig ilyen figyelmesek vagyunk!-mosolygott önelégülten Ruggero, majd Ariellel nevetve összenéztünk.
-Oké Cande, valljuk be, most tényleg nagyon arik voltak!

@tinitastoessel: Ezt muszáj volt megörökítenem!*-* :D Jorge és Rugge alkottak a konyhába!:D Első alkalom!:D De reméljük érnek még minket ilyen meglepetések!:) <3 @candemolfese @jorgeblanco @ruggeropasquarelli

Miután Candeval elfogyasztottuk a könnyű vacsoránkat, mi Yoyival hazafele vettük az irányt, mert már rettentően fáradtak voltunk! Először megfürödtem én, kivettem a bőröndömből egy pizsamát, majd Jorge is elindult lezuhanyozni. Mit ne mondjak, a pasim egy örökkévalóságig fürdik! Persze, nem tagadom, én se az a típus vagyok aki öt perc alatt tip top készen van, de egy óra hosszaig sem vagyok bent. Mindent megpróbáltam, hogy amíg kedves barátom pancsizik ne aludjak el, mivel megakartam várni. Instagramoztam, selfiztem, játszottam a Farm Heroes Saga-n is, gitározgattam, énekeltem és végre valahára már készen volt.
-Hallod azt hittem hajnalokig bent maradsz!
-Nah igen, ezt meg kell szoknod!-röhögött, majd bebújt mellém és egy perc se kellett, hogy

álomra hajtsam a fejem a karjai közt.
Reggel arra keltem, hogy a nap vakítóan süt be az ablakon át. Álmosan a fürdő fele vettem az irányt ahol megmosakodtam, fogat mostam, majd Jorget is felébresztettem. Elárulok még egy titkot a mi szeretett Yoyinkról! Ha álmos akkor szörnyűbb a természete mint akárkinek! Ez az ami ez alatt a felév alatt rettent zavar! De én így is szeretem, és semmit se változtatnék meg rajta!
Miután nagy erőlködéssel felébresztettem a barátomat is, felöltöztem. Most semmi smink..! Higgyétek el elég nehéz egy többórás repülőúton sminkben elaludni. Jorge is elvégezte a reggeli rutint, majd lementünk a nappaliba ahol elbúcsúztunk Jorge szüleitől. Én anyáéktól már tegnap elbúcsúzkodtam, tehát egyből a reptérre vettük az irányt. Elég hamar odaértünk, de mivel mindenki megérkezett-és ismerjük Sergiót, milyen maximalista és örökmozgó típus elintézte, hogy a magángépünk előbb felszálljon-tehát 7:45-kor már indult a gép.
-Tisztelt utasaink! Kérjük csatolják be biztonsági öveiket, megkezdjük a felszállást!-szólalt bele a hangosbemondóba egy nő, majd mindenki becsatolta az öveket, így a gép felszállt. Ilyenkor általában összeszorul a gyomrom a félelemtől, de utána már semmi bajom. Ezt a szokásos kis aggódást most is végbe vittem, majd beraktam a fülesem és halgattam a zenéket. Azt hittem végigfogom aludni az utat, de nem. Nem bírtam szundítani ami végképp zavart. És persze mindenki más aludt. Próbáltam aludni, de az egészből az lett, hogy annyira mocorogtam az ülésen, hogy csak Yoyit ébresztettem fel, és tudom, hogy ezt nagyon utálja.
-Ne haragudj kicsim, de nem megy az alvás!
-Semmi baj, szerelmem. Gyere!-motyogott álmos, alig kinyitott szemekkel, majd befeküdtem az ölébe, ahol könnyen elaludtam. Imádom! Ez a félév, egyszerűen csodás volt! Természetesen mi is veszekedtünk, és még fogunk is, de ezek is a kapcsolatokhoz tartoznak. Sőt.. Én úgy vélem, hogy egy kapcsolat nem is erős ha a felek nem veszekednek olykor. Úgy értem, ha még egyszer se veszekedtek akkor addig nem erős a kapcsolat, mivel még nem élt át nehezségeket, vagy megpróbáltatásokat....
.......
-Életem..! Kelj fel, megjöttünk!-simogatta a karomat a barátom, majd álmos fejjel leszáltunk a gépről. A zombi csapat!
Beszáltunk a csakis nekünk tervezett buszba, melynek az oldalára nagy betűkkel ki van írva: VIOLETTA. Helyet foglaltam ezúttal Cande mellett. Imádok mellette ülni, mert vele csak nevetni lehet!

@tinitastoessel: Persze, hogy az én telefonommal selfiezik, ki máséval?!:D <3 #barcelona #violetta3 #szépségesség

@candemolfese: Az én kis szépségem!*-* Kopj le @jorgeblanco , ő az enyém!:DD <3 #tinilaria

@tinitastoessel: Na jó :D Imádlak titeket de ezen valami eszméletlenül hülye fejetek van!XD @jorgeblanco @ruggeropasquarelli De ők a mi értelmeink!:D <3 @candemolfese

Miután odaért a busz az öt csillagos szállodához ahol megszálunk a forgatás alatt Sergió elmondta ki kivel lesz egy szobába. Természetesen én Jorgeval leszek egy hálóba. Amikor felértünk a szobánkba kipakoltunk majd lementünk a halba ahol a többiek már türelmetlenül vártak ránk. Mivel csodás időnk van elmentünk megnézni a várost. A többségünk  már járt itt, ahogy én is, de a városnézés semmilyen körülmények közt nem maradhat ki! Elkezdtünk sétálni Barcelóna nagy utcáin. Javaslatok százaival élt mindenki, végül úgy döntöttünk megyünk amerre az utunk visz.

@jorgeblanco: Barcelóna leggyönyörűbb látványossága!<3 ;)

@tinitastossel: Á, nagyon #swag vagy életem!<33 :DD @jorgeblanco

@ruggeropasquarelli: Ruggelaria Barcelónában!:)

@candemolfese: Nem maradhat el a vásárlás se!;) #barcelona

@lodocomello: #icecream #barcelona #violetta3 

Miután bejártuk azokat a helyeket ahova mindenki elakart látogatni, visszamentünk a hotelba ahol Sergió megadta a pontos időpontot és helyszínt, és persze azt is elmondta, mindenkinek fantasztikusan kell tudni a szöveget.. Mindig ezt mondja, közbe ő az aki a legtöbbet bolondoskodik. Miután kicsit mindenki rendbetette magát, átjöttek a szobánkba és ott hülyültünk. Átnéztük a 3.évados dalokat és persze a fiúk egyből elkezdték énekelni az Ecender Nuestra Luz-t amin persze a lányok fetrengtek a nevetésbe. Felelsz és merszet is játszottunk.
-Cande felelsz vagy mersz?-nézett Jorgre ravaszul a vöröskére.
-Felelek.
-Kivel vesztetted el?
-Neee! Erre nem fogok válaszolni, inkább merek!-pirult el Ariel.
-Kihívlak, hogy válaszolj a kérdésre!
-Na ne már haver! Te is Indul a risza fan voltál?-kérdezte Ruggero Jorget, mire a barátom nagyot nézett.-Ugyan már! Ez a mondat abból a részből van, mikor Rockyék táboroznak és megjelenik Günter és Tinka, aztán felelsz és merszeznek, és ezt Táj, mondja Gyus-nak!-magyarázott olasz barátunk, persze senki se értett semmit.-Haggyuk!-vágta be a durcit, majd barátnőjénél keresett megértést, persze egy másodperc után már mindenkiből kitört a röhögés.
-Na Cande?-tért vissza a játékhoz Jorge.
-Erre én is kíváncsi vagyok!-tette keresztbe karjait Ruggero.
-Tizenkilenc voltam. A neve Javier volt. Tök helyes volt! Szőke, kékszemű és...-mikor Cande észbekapott, hogy Ruggenak már vörös a feje abbahagyta a mesélést. Játszottunk még egy ideig, majd félkilenckor beláttuk, hogy holnap rettentően korán kell kelnünk, mindenki elment aludni. Lefürödtem, majd Jorge is, és végre a barátomban volt annyi tudat, hogy most siet egy kicsit a fürdéssel. Befeküdt mellém majd hamar álomra hajtottuk a fejünket.